AZ OXALÁTOK az oxálsav sói, s a növényi anyagcsere melléktermékei. Számos növényben jelentős mennyiségben fordulnak elő, mint a spenót, a sóska, a rebarbara, a póréhagyma, a mángold, a cékla zöldje, vagy akár a petrezselyem. Nátrium és kálium sói vízben oldhatók, míg a kalcium (nyelvújítás kori szóval „mészeny”) sója már nem. A vesekőként is gyakori kalcium-oxalát kristályok nem oldódnak fel, s ezért irritálják a száj és a bél nyálkahártyáját. A oxálsav a spenót vastartalmával vas-oxalátot képez.
A vas-oxaláttal a növényben előforduló, és egyébként is meglehetősen nehezen felszívódó vas nagy része az emberi szervezet számára már felhasználhatatlanná válik. Így aztán az a szülők által gyakorta emlegetett tézis, miszerint a spenótban “sok a vas“, nem állja meg a helyét. A spenót oxalásav tartalma ellenben már jelentős, átlagosan 750mg/100g. Hasonlóan magas a spenót pótló növények oxalát koncentrációja is.
A spenót főzése
A növényt alaposan mossuk meg
A spenótot bő vízben főzésének gyakorlata éppen az oxálsav tartalom csökkentése miatt alakulhatott ki. A főzés oxalát-tartalom csökkentő hatását illetően erősen megoszlanak a vélemények. Egyes vélemények szerint a csökkenés alig 5-10%, mások szerint a savasság akár a felére is csökkenhet, amivel az íze is édesebbé válik. A főzővizet ne használjuk fel, öntsük ki. A leveles zöldségeket különösen alaposan mossuk meg, már csak az Escherichia coli fertőzés elkerülése miatt is.
EZ IS KÉMIA!!! - Szórád Endrétől
SÓSKA, SPENÓT, REBARBARA – és az oxalátok
Oxálsav, más néven: sóskasav, etán-disav. Két bázisú azaz dikarbonsav, széntartalmú organikus sav, amelyet Savary fedezett fel 1773-ban. Sói az oxalátok.
Előfordul a sóskában, spenótban és számos más növényben, azonkívül az állati szervezetben (a vizeletben) részint szabad állapotban, részint különféle sók alakjában. Kalciumsója a vesekő leggyakoribb alkotója. Kalciumsója vízben oldhatatlan, ezért okozhat vesekövet.
AZ OXALÁTOK az oxálsav sói, s a növényi anyagcsere melléktermékei. Számos növényben jelentős mennyiségben fordulnak elő, mint a spenót, a sóska, a rebarbara, a póréhagyma, a mángold, a cékla zöldje, vagy akár a petrezselyem. Nátrium és kálium sói vízben oldhatók, míg a kalcium sója már nem. A vesekőként is gyakori kalcium-oxalát kristályok nem oldódnak fel. Az oxálsav a spenót vastartalmával vas-oxalátot képez. A vas-oxaláttal a növényben előforduló, és egyébként is meglehetősen nehezen felszívódó vas nagy része az emberi szervezet számára már felhasználhatatlanná válik. Így aztán az a szülők által gyakorta emlegetett tézis, miszerint a spenótban “sok a vas“, nem állja meg a helyét. A spenót átlagosan alig 2,7mg/100g rosszul felszívódó vasat tartalmaz, vitamintartalma (A, C, folsav) azonban már számottevő. A spenót oxalásav tartalma ellenben már jelentős, átlagosan 750mg/100g.
-Az olajon megdinszteled a hagymát, ha kezd barnulni, lehúzod a lábast a tűzről és szórsz rá piros paprikát, összekevered és visszateszed a tűzre. -Hozzáadod a felvágott pulykamel...
Elkészítési idő: fél óra Nehézség: KönnyűA csirkemelleket hosszában vágjuk be, majd hajtsuk szét, mint egy könyvet. Klopfolóval kissé ütögessük meg, majd daráljunk rá borsot, és sózzuk meg. A póréhagymát vágjuk egy centi...
Elkészítési idő: 65 perc Nehézség: KönnyűElsőként az oldalast vágjuk fel a csontok mentén tetszés szerinti darabokra. A magam részéről a vastagabb részeknél csontonként darabolom, ahol vékonyabb az oldalas, ott két csontr...
Elkészítési idő: 2 .5 óra Nehézség: Közepes