1 egész tojás
5 tojás sárgája
25 dkg kristálycukor
38 dkg finomliszt
1 dkg szalalkáli
reszelt citromhéj
kristálycukrot az egész tojással és a sárgájákkal egész fehérre, habosra kikevertem. Beleszórtam a szalalkálit (egy csomag 1,5 deka!), egy fél citrom reszelt héját, és kisebb adagokban a lisztet. Amikor már nagyon sűrű lett, kézzel dolgoztam össze. Nagyon fura állagú tészta, még sosem sütöttem ilyet.
Olyan, mint egy nyúlós habcsók, ragadt a kezemre, ezért nem is gyúrtam tovább, hanem óvatosan bő lisztbe forgattam. Kettéosztottam és keskeny - ujjnyi vastag - csíkokat nyújtottam belőle. A tésztacsík pont olyan széles, mint a forma.
Végiggörgettem rajta a fakockát, belenyomva a mintáját. A minták között felvágtam és lisztezett konyharuhára tettem pihenni egy éjszakára.
Reggel bekapcsoltam a sütőt, tepsibe tettem a megszáradt sütiket és gyenge lángon (kb 180 fokon) 20 percig sütöttem őket.
Sülés közben - hogy is mondjam - nincs kellemes illata. Szúrós szagú gáz keletkezik a szalalkálitól. A szalalkáli ammónium-hidrogén-karbonát, ami - igen!- a dauervíz alapanyaga is. Pont olyan szaga volt. :-)
A végeredményen nem érződik, nagyon finom, ropogós süti, és ha marad belőle, viszünk magunkkal a hétvégi szüretre is.