"Szombati" kalács

Hozzávalók:


2 közepes kalácshoz):
2,5 dl-es mérőpohárral mérve:
- 3,5 pohár finom liszt (átszitálva)
- 1 evőkanál cukor
- 1 egész és egy tojás sárgája
- 0,5 dl olaj (kukorica a legjobb)
- 1/4 friss élesztő, ha nincs akkor fél tk száraz kábé
- 1 pohár melegvíz
- 1 teáskanál só
+1 tojás lekenni a tetejét

Elkészítés:


Bármikor elkészíthető, nagyon finom, könnyű péksüti sósan és édesen is. Sólet mellé kötelező darab.

A száraz hozzávalókat a kelesztőtálba szóróm, -ebben is keverem össze-az élesztőt, mivel frisset használok a vízben a cukorral feloldom, kicsit hagyom futni, majd lisztre zuttyantom, mehet rá a tojás az olaj is, Keverek rajta párat, sózóm és a kétkaros dagasztóval összekeverem. Ha lusta vagyok elővenni- nem vagyok általában- vagy nincs, akkor kézzel. addig keverem amíg az edény falától elválik a tészta. Letakarom az edényt, hagyom állni,
Mikor kábé a duplájára kelt, kiveszem a tálból, ketté osztom és a tésztákat egyforma darabokra választom szét- attól függően, hogy hány darabos fonást szeretnék csinálni.
Sütőpapírt teszek a tepsire, ráhelyezem az összefont kalácsokat. Hagyom kelni kábé 20 percet, az alatt felmelegszik a sütő 180C-ra. Lekenem a kalácsokat, a felvert tojással és ha van kedvem, szórok rá mákot. Amikor szép, aranybarna, kiveszem a sütőből és rácson kihűtöm.

Amikor nagyon sütis vagy nem kifejezetten a szombati napra sütök- alkalom van, olyankor kb. 50 olvasztott, langyos vajat és 2,5 dl tejet teszek a kalácstésztához. Az olaj és a víz természetesen ekkor nem kerül bele. A tejtől és a vajtól egy lágy, illatos, foszlós kalácsot kapok, amit természetesen nem átallok teleszórni mazsolával.. Ha már így alakult, az édes legjobb párja a sós- vajjal, Maldon sóval (ha van, akkor vörösboros sóval) és kéksajttal- isteni párosítás. később ha megszárad -esetleg- remek alapja a mákos gubának, vagy a vaníliás kalácspudingnak. Mindkettőnek nagy rajongója vagyok.
A hagyományos vizes kalácsot pedig inkább sült húshoz, sólethez ajánlom, de természetesen azoknak is, akik édesen szeretik. Jó társa egy mézes teás reggelinek, sonkának, lekvárnak is.
Nálunk szendvics is készül belőle rendszeresen, mert szinte mindenhez passzol, amit szendvicsnek ki lehet találni. Pl mézes- mustáros csirkecombfilékhez, jégsalival, majonézzel, paradicsommal, edami sajttal és uborkával királyi lakomát csaphatunk belőle, egy pikniken a Duna partján. :) (vagy jól odaképzelhetjük magunkat a melóhelyen) :)
A kalácsfonást még anno egy bőrdíszműves tanfolyamon tanultam és később- mikor már kopni látszódtak az emlékeim- a youtube-on kerestem ötleteket, de számos könyv és internetes oldal is foglalkozik vele, így ebben a témában én külön nem futok még egy kört. Keressetek bátran, van ötlet és anyag! :)

Trükkök, tippek, praktikák:


https://inyboldogito.blogspot.hu/2017/03/szombati-kalacs-barhesz-tej-es-vajmentes.html