Baracklekvár

Hozzávalók:


10 kg sárgabarack
1-1.5 kg cukor (nem biztos, hogy kell hozzá)

Elkészítés:


A megmosott gyümölcsöket tedd pár percre forró vízbe, mert így könnyebben jön majd le a héjuk (vagy ne hámozd meg, mert a héjától lesz jellegzetes savanykás íze). Miután meghámoztad, kimagoztad és felnégyelted a barackokat, tedd őket egy olyan magas falú fazékba, amelyben kényelmesen tudsz majd főzni. Ha az adagolásnál egy kicsit ferdén tartod a lábost, különveheted a gyümölöcshúst és a levet is. Utóbbi szörpként elfogyasztható, mert nem szükséges a lekvárhoz.

Ha úgy döntesz, adsz hozzá cukrot, akkor a főzést megelőzően kell ráöntened a gyümölcsdarabokra. Sokan úgy gondolják, hogy a tartósítás és az ízesítés miatt kell csak a hozzáadott cukor, vagy éppen a fruktóz. De a gyümölcsök többsége enged magából annyit, hogy a lekvár cukor nélkül is elég édes legyen. Az a mennyiségtől függ, hogy a pépes, krémes főzetet meddig kell a tűzön hagyni, a folyamatos kevergetés azonban nagyon fontos, nem szabad engedni, hogy leégjen. Állagának ellenőrzéséhez érdemes egy kicsit kiszedni belőle egy tálba, pár percig állni hagyni, majd pedig megkóstolni. Nagymamáink ugyan nem éltek ezzel a lehetőséggel, de ha nem főnek szét teljesen a gyümölcsök, ma már botmixerrel tovább lehet pépesíteni rajtuk.
Ha elérte a kívánt állagot a gyümölcsfőzet, steril, kifőzött üvegekbe kell tölteni. Érdemes teljesen teletölteni az üvegeket, hogy minél kevesebb levegő maradjon bennük. A nagyi ilyenkor adta hozzá a szalicilt, ma már azonban egészségkárosító hatásai miatt ezt egyáltalán nem ajánlják. Kompromisszumos megoldás a szalicilt két celofánréteg közé tenni, mert így nem ér hozzá az ételhez. Tartósítószer híján azonban a lekvárt a felbontástól számított jó egy héten belül el kell fogyasztani.
Az üvegcsékre tehát szorosan befőzési fóliát, celofánt kell tenni, majd pedig rájuk tekerni a szintén steril tetőket. Pár percre ajánlott fejjel lefelé állítani az üvegeket, majd pedig újságpapírba csomagolni őket. A lekvárokat ezután helyezd egy meleg takarókkal, párnákkal bélelt kosárba, hogy minél lassabban hűljenek le. Két-három nap múlva, amikor már teljesen kihűltek, ki lehet szedni a száraz dunsztból.