Lisztek

A főzésben nem túl jártas vásárló a boltok liszt polcai előtt könnyen zavarba jöhet a rengeteg jelöléstől, betű- és számkombinációtól. Van búza, Graham, rozs, tönköly, rizs, kukorica, zab, de találunk más, nem gabonából, hanem zöldségből készül liszteket (szója, hajdina, gesztenye, szőlőmag, bab …) is. Mire jók ezek?
A liszt kifejezést alapvetően a búza magjának őrleményére értjük, ha más gabonából vagy zöldségből készült, azt feltüntetik a csomagoláson. Az őrlés során lisztet, darát és korpát állítanak elő. A liszt kizárólag a búza magjának az őrleménye, a korpa a liszt szitálásából visszamaradt pikkelyszerű rész, a dara pedig a búza durva őrleménye.
A lisztek típusának osztályozásakor meghatározzák a visszamaradt ásványi anyagok arányát, ez a hamutartalom, ezt a számot látjuk a betűkódok mellett a csomagolásokon. Minél kisebb ez az érték, annál tisztább a liszt, ha magas, akkor sok benne a korpa. A teljes kiőrlésű lisztbe a búza csíráját és a héját is beleőrlik. Kenyérsütésnél fontos a liszt sikértartalma (egyfajta fehérje), amely a tészták rugalmasságát, nyújthatóságát határozza meg. A kizárólag alacsony sikértartalmú lisztekből (pl. rozs) készülő kenyerek szárazak, törékenyek lesznek, így ilyenkor érdemes keverni a liszteket. Sikért a legtöbb bioboltban lehet külön is vásárolni.
A Magyar Gabonaszövetség és a Magyar élelmiszerkönyv meghatározásai alapján a kódok így épülnek fel:
a csomagoláson az első betű azt a gabonát jelzi, amilyenből készült: B – búza, R – rozs, G – Graham, TB – tönkölybúza, D – durumbúza
a második betű az őrlemény szemcseméretét jelzi : L – liszt, D – dara, F – fogós liszt
a szám pedig a hamutartalmat jelzi
A finomliszt vagy sima liszt apró szemcséjű, finomra őrölt liszt, ami gyakorlatilag nem tartalmaz héjat, alacsony a korpatartalma.
A fogós liszt nagyobb, durvább szemcséjű őrlemény. Van kétszer fogós liszt is, ami ennél is durvább, réteslisztnek felel meg.
A kenyérlisztek több héjrészt tartalmaznak, magasabb a hamutartalmuk, a kelt tészták és a kenyerek sütésére a legjobb.
Búza:
Búzafinomliszt BL 55
“Finomszemcsés őrlemény, a búzamagbelsőre (endospermiumra) jellemző színű, héjrészt nem tartalmaz.”
A háztartásokban legtöbbet használt lisztfajta, valamint a pék- és cukrásztermékek, felvertek, omlós tészták és kekszek alapja. Ebből készülnek a kelt tészták, sütemények, ezzel panírozunk, habarunk. Kenyérsütéshez kevés a sikértartalma, ehhez keverve, vagy sikérrel dúsítva használható.
Búzakenyérliszt, fehér BL 80
“Finomszemcsés  őrlemény, színe a búzamagbelső és a héj árnyalatától függ, a típusnak megfelelő mértékű finomszemcsés héjrészt tartalmaz.”
Kenyérkészítéshez használt liszt, más, alacsony sikértartalmú lisztekkel keverhető.
Búzakenyérliszt, félfehér BL 112
“Finomszemcsés őrlemény, színe, világossága a búzamagbelső árnyalatától, a jelen lévő héjrész mennyiségétől, továbbá a búza alapszínétől függ.”
Búzarétesliszt BFF 55
“A búza magbelsőjére jellemző árnyalatú, meghatározott szemcseméret-összetételű, ún. “fogós” őrlemény, a típusra jellemző, megengedett mennyiségű finomszemcsés frakció és héjrész előfordulása mellett.”
Rétesek, piskóták, nokedlik alapja. Korpa- és hamutartalma egyezik a finomlisztével, csak durvábbra őrlik, így nagyobb sikértartalma marad. Kenyerekhez kenyérliszt helyett használható fele-fele arányban finomliszttel keverve.
Graham-búzaliszt GL 200
“A búzára jellemző színű, megközelítőleg teljes kiőrlésű, széles szemcseméret-tartományban tartalmaz lisztet, továbbá nagyobb szemcseméretű héjrészeket; a
gabonaszem összes alkotórészét tartalmazza (beleértve a csírát és a korpát is). A malmi előkészítés során csak a külső, szennyezett, vékony héjréteget távolítják el.”
Magasabb táp- és vitaminértékű liszt, annyiban különbözik a teljes kiőrlésűtől, hogy durvább szemcséjű. A leginkább kenyérsütéshez használják, általában keverve (mint a rétes vagy a rozs esetében), de lehet kekszek alapja is.

Teljes kiőrlésű búzaliszt
“A búzára jellemző színű, megközelítően teljes kiőrlésű finomszemcsés őrlemény, ami a gabonaszem összes alkotórészét tartalmazza (beleértve a csírát és a korpát is). A malmi előkészítés során csak a külső, szennyezett, vékony héjréteget távolítják el. A Graham-búzaliszttől szemcseméretben tér el.”
Durumbúzaliszt
“A durumbúza magbelsőjére jellemző, sárgás alapszínű, finomszemcsés őrlemény, csekély mértékű, a lisztszemcsékkel azonos méretű világos héjrészt is tartalmazhat.”
Magas sikértartalma miatt a leginkább száraztésztákat készítenek belőle. Kenyérnek önmagában nagyon sűrű, keverve érdemes használni kenyérliszttel.
Rozsőrlemények:
“Rozsból malmi úton előállított őrlemények. Az egyes – alábbiakban felsorolt – csoportok között a magbelső és a héjrész arányától, a korpázottság mértékétől függő színbeli, árnyalati különbségek vannak.”
Fehér rozsliszt (rozsláng) RL 60, világos rozsliszt RL 90, sötét rozsliszt RL 125, teljes kiőrlésű rozsliszt RL 190
Nem önmagukban, hanem búzaliszttel keverve használják fel, mivel alacsony a sikértartalma, viszont sokkal több ásványi anyagot tartalmaz.
Tönkölybúza:
Fehér tönkölybúzaliszt TBL 70, teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt TBL 300
Magas a fehérjetartalma, ezért nagyon jól keleszthető. A búzához viszonyítva magasabb vitamin- és ásványianyag-tartalma van, a B12-vitamin kivételével az egész B-vitamin-csoport megtalálható benne. Bármelyik receptben (kenyérnél is), ahol búzalisztet említenek, felcserélhető tönkölyliszttel.
Kukoricaliszt:
Gluténmentes, így lisztérzékenyek is fogyaszthatják. Mivel nem tartalmaz sikért, búzaliszttel keverve lehet felhasználni, ennek is legfeljebb a negyede lehet kukoricaliszt. Szép sárgás színt ad az ételeknek, édeskés íze miatt pedig süteményekben is gyakran használják.