Alaprecept – Képviselőfánk- avagy égetett tészta

1. A vizet felforraljuk a sóval, cukorral és a vajjal/margarinnal. Egyszerre hozzáadjuk a lisztet (A), erőteljesen összekeverjük, és mérsékelt tűzön, folyamatosan kevergetve csak addig pirítjuk (2 perc), amíg a massza el nem válik az edény falától, az edény alján vékony fehér hártya nem képződik (B), a tészta pedig pattogó-sercegő, „égetett” hangot nem hallat (innen a neve).

2. Lehúzzuk a tésztát a tűzről, azonnal, erőteljesen belekeverünk 1 tojást, és hagyjuk majdnem teljesen kihűlni (C). Áttesszük egy keverőtálba, és egyenként, alaposan beledolgozzuk a maradék 3 tojást, elektromos habverővel jól kikeverjük (D), mert ettől lesz szép üreges, levegős a megsült fánkok belseje.

3. Sütőpapírral kibélelünk egy nagyobb tepsit vagy sütőlapot. A sütőt előmelegítjük 200 °C-ra, az aljára beteszünk egy forró vízzel ujjnyira felöntött kisebb tepsit (a fánkok növekedéséhez-felfújódásához gőzre van szükség!).

4. A tésztát 10-12 mm átmérőjű csillagbetéttel ellátott nyomózsákba szedjük (E), és 3-4 cm távolságra egymástól (sütés közben jócskán megnőnek!) 2-3 cm átmérőjű vagy a további felhasználásnak megfelelő, tetszőleges nagyságú halmokat-rózsákat nyomunk a tepsire (F) (nyomózsák helyett 2 kiskanál is megteszi). Betesszük a sütőbe, és középső bordamagasságon 25-30 percig, aranysárgára sütjük őket. A sütő ajtaját sütés közben nem szabad kinyitni, mert összeesik a tészta!

5. A sütőből kivett fánkok tetejét azonnal-forrón, ollóval vagy fűrészfogú késsel le- illetve bevágjuk, hogy a gőz azonnal távozhasson a belsejükből. Ha ugyanis a gőz bent reked, a fánkok összetöppednek, elvesztik robogósságukat! Az esetleges hártyaszerű tésztadarabkákat-maradványokat egyszerűen kiemeljük a fánkok belsejéből és hagyjuk őket egészen kihűlni, majd az egyes receptek szerint dolgozunk vele tovább.
Fontos:
– A friss tojásokat igen alaposan, türelmesen, egyenként dolgozzuk bele a masszába, hogy minél egyenletesebben eloszolhassanak benne – ettől lesznek szép, üregesek a fánkok.
– Az előmelegített, forró sütő aljára tegyünk egy forró vízzel 2-3 ujjnyira felöntött kisebb tepsit, lábaskát vagy konzervdobozt, mert ahhoz, hogy a tészta szépen felfújódhasson, gőz szükséges.
– A gőz jelenléte sarkalatos pont, ezért nem szabad sütés közben (de legalábbis a megadott sütési idő kétharmadáig) kinyitni a sütő ajtaját. És ez az oka annak is, hogy a sütőből kivett, még forró fánkokat fűrészpengéjű késsel vagy ollóval ajánlatos azonnal felvágni, ugyanis ha a gőz a belsejükben reked, a fánkok összetöppednek, tésztájuk pedig megereszkedik, holott akkor az igazi, ha ropogós marad.

Tippek:
Mivel nagyszerűen tűrik a mélyhűtést, érdemes belőlük egyszerre nagyobb mennyiséget készíteni. Miután kihűltek, töltetlenül papírtálcára sorakoztatjuk, majd nejlontasakba zárjuk, és gyorsfagyasztjuk őket. Szobahőmérsékleten 1/2 óra alatt felengednek, és a frissel azonos módon használhatók fel.

Érdekességek:
Szakszerűen szólva égetett tészta a neve, amelyet onnan kapott, hogy a vízzel és zsiradékkal erős tűzön összefőzött lisztes massza egyszer csak sistergő-pattogó hangot kezd hallatni, mintha csakugyan égne-pirulna. Noha a tészta maga francia eredetű, a magyar konyhára német-osztrák közvetítéssel került, és a német Brandteig szó magyar tükörfordítása – ezt csak a nyelvészkedők kedvéért említem meg. Legnépszerűbb (vaníliakrémmel és tejszínhabbal töltött) változata után, képviselőfánk tésztának is szoktuk hívni. Becenevét még a bőséges reggelihez-uzsonnához szokott mikszáthi Tisztelt Ház idejében kapta, amikor – nem bírva kivárni az ebédidőt – a képviselő urak két interpelláció között (vagy közben?) ki-kiszöktek a kávézóba, hogy kisebb-nagyobb falatnyi, de gyorsan elfogyasztható „éhségcsillapítót” vegyenek magukhoz.
Semleges ízénél fogva ezt a fánkféleséget édes és sós töltelékkel,
a legváltozatosabb alakokra formázva készíthetjük. Könnyű, kiadós, olcsó,
sokáig eláll, ráadásul gyorsan és egyszerűen megsüthető. Csupán néhány
apróságot kell szem előtt tartanunk, és a siker elkerülhetetlen.