Palacsinta

A lisztet, a tojásokat és a sót egy nagyobb edénybe tesszük, majd lassan és kisebb adagokban hozzáadjuk a tejet, miközben folyamatosan keverjük, habverővel, vagy mixerrel. Ezután jöhet a szóda (vagy szénsavas ásványvíz), majd az olaj. A lényeg, hogy csomómentes legyen, ezért fontos, hogy az elején a tej kisebb adagokban kerüljön a liszthez. Ugyanis ha már az elején beleborítjuk az összes folyadékot, esélytelen lesz megszabadulnunk a csomóktól.
Ezután, ha időnk engedi, akkor érdemes egy fél órácskát állni hagyni, de ha nem akkor sincs tragédia.
Most következik a dolog kényesebb része, a sütés, de ez sem ördöngösség! Egyszer kell csak rájönni, vagyis nem adjuk fel:
1. Fogjuk a serpenyőnket és nem teljes hőfokon, hanem egy minimálisan visszavéve a fokozatot, vagy a lángot, elkezdjük hevíteni a serpenyőt egy kávéskanál olajjal. Mikor az olaj gőzölni kezd, akkor a serpenyő mozgatásával, futtassuk körbe a zsiradékot egy kicsit, csak hogy ne az egész a közepén maradjon.
2. Most tegyünk egy merőkanálnyi tésztát a serpenyőbe, és egy körkörös mozdulattal oszlassuk szét. Mikor a széle egy pici színt kap, akkor javaslom vagy egy késsel (teflonserpenyő esetén szilikon vagy műanyag) nyúljunk alá egy fél centire, centire és mozgassuk körbe az egészet.
3. Ezután egy lapáttal (én műanyaggal szoktam) megemeljük a palacsintánkat és egy hirtelen mozdulattal átpördítjük. Amatőr, de nagyon hatásos megoldás! :-) A tésztát innentől minden palacsinta előtt keverjük meg!
4. Egy kicsit sütjük még (10-20 másodperc), majd egy tányérra csúsztatjuk. Ennyi!
5. Ó, és még valami. Mindegyik palacsinta előtt tegyünk egy fél kávéskanál olajat a serpenyőbe, mert nem lesz annyira száraz a tészta és tuti nem fog leragadni. EZ FONTOS! Nem kell aggódni, mert nem lesz túl olajos, éppen csak annyira, hogy egy picit lágyabb lesz a palacsinta, a gumis helyett. Ha teflonserpenyő, ha nem, érdemes tehát olajat beletenni, mert akkor lesz az igazi. A bolti palacsintapor fogalma pedig mostantól eszünkbe se jusson! :-)