Házi fokhagymakrém

A történet nem is lehetne egyszerűbb, mert az elkészítés mindössze annyi, hogy megpucoljuk a fokhagymát, robotgéppel pépesítjük, majd minden 20 dkg péphez hozzáadunk 4 dkg konyhasót és egy késhegnyi citromsavat. A citromsavnak mindössze annyi szerepe van, hogy nem engedi megbarnulni az idő múlásával a fokhagymát. Aki nem akarja beletenni, és nem zavarja, ha barna lesz a fokhagymakrémje egy idő után, az akár el is hagyhatja. Amit még megjegyeznék: sok receptben szerepel olaj is, és van aki a tetejét is egy csomó olajjal zárja le. Én irtózom ettől a módszertől, ráadásul ez rögtön behatárolja a felhasználhatóságát is, mert én egészen biztosan nem kennék pirítósra olajtól tocsogó fokhagymakrémet (a tartósításához pedig nincs is szükség olajra)...
Ami pedig a sózást illeti: rendszeresen szoktuk kapni a megjegyzéseket, hogy sok a só, meg az egészségtelen, meg hasonlók. Fontos azonban tudni, hogy nem létezik olyan recept ami szerint nincs benne sok só, nincs hevítve és még tartósítószer sincs benne. Valami kell, ami meggátolja a káros mikroorganizmusok elszaporodását, és mivel a fokhagyma az emberre gyakorolt kedvező élettani hatásai miatt egy igazi csodaszer, a hevítéssel történő tartósítás szóba sem jöhet ebben az esetben (azt majd meghagyjuk a savanyított fokhagymának, mert ott sajnos nem lesz elkerülhető a hővel tartósítás). Szóval, a só mennyisége ennél már nem lehet kevesebb, mert akkor nem lesz elegendő a sótartalom, és el fog romlani egy idő után. De ha belegondolunk, akkor nem olyan sok ez, mert így 24 dkg elkészült fokhagymakrémből csak 4 dkg lesz a só, ami mindösszesen csak 16% sótartalmat eredményez (éppen, mint a ház ételízesítőnknél, vagy a házi paprikakrémünknél), ami pont elegendő ahhoz, hogy ne romoljon el. És ez tényleg így van, mert a 2013-ban eltett házi ételízesítőnkből még pihen egy fél üveg a spájzban és az égvilágon semmi baja sincsen, pedig lassan két éves lesz...
Miután megtörtént a pépesítés, és össze is kevertük a sóval meg a citromsavval, elkezdhetjük üvegekbe tölteni. Ügyeljünk arra, hogy a lehető legkevesebb levegőt hagyjuk az üvegben, majd zárjuk le a tiszta kupakokkal, és mehetnek a kamra polcára, ahol jó sokáig elállnak, akár több évig is. Amikor pedig szükség van rá, akkor csak elő kell venni, és beletenni az ételbe. Mivel elég kicsi mennyiségek kellenek belőle, nem fogja befolyásolni az étel sósságát sem. Ezen felül kiváló magában is, akár pirítósra is kenhetjük...

Ha kék/zöld lesz a fokhagyma:
Erről azért írok, mert viszonylag sokszor megtörténik (a jelen fokhagymakrémünk is teljesen zöldeskék lett másnapra), és sokan kíváncsiak a válaszra. A fokhagymának ugyanis van egy érdekes tulajdonsága, mégpedig, hogy a korának, kéntartalmának, és feldolgozásának módjától függően előfordulhat, hogy elszíneződik. Hogy ez miért is történik, mindjárt leírjuk, de először is tisztázzuk a legfontosabb kérdést: az elszíneződött fokhagyma, legyen bármilyen ijesztő is, nem mérgező, továbbra is teljes mértékben fogyasztható és egészséges. És akkor most jöjjön a válasz a miért kék a fokhagyma, illetve a miért zöld a fokhagyma kérdésre. Ennek megválaszolására a Food & Wine blogból vennék át egy idézetet: