Panko morzsa

Mivel sokszor marad itthon pár szeletnyi vagy fél kg fehér kenyér, ami nem fogyott el, így morzsát készítek belőle. A finom, magvas kenyereket méginkább sajnálom kidobni, így eztán abból is morzsa lesz, ha megmarad. A nagymamám is hasonlóan szokta készíteni a zsemlemorzsát. Szikkadt kenyeret felkockázva a sütőbe tett, megpirította, majd mozsárban apróra törte.

A japán morzsa azonban sokkal fehérebb a mi morzsánknál, mert állítólag szárítva van, nem sütve/pirítva. Fogtam a szikkadt kenyeret, levágtam a héját, hogy csak a fehér részek kerüljenek bele és aprítógépbe csipkedtem. Durvára aprítottam, majd egy tepsire terítettem. Eztán jön a szárítás, nagyon alacsony hőfokon sütőben. Kisebb mennyiséget én (szintén nagyon alacsony hőfokon) serpenyőben szárítottam meg, sűrűn kevergetve kb 15 percig. A lényeg, hogy ne piruljon vagy égjen meg. Eztán egy tálcára terítettem és levegőn hagytam, hogy mégjobban kiszáradjon.