Zserbó élesztős tésztából

A langyos tejbe morzsolom az élesztőt, hozzáadok egy csipet sót, és felfuttatom.

Közben a lisztet és a zsírt összemorzsolom, hozzáadom a porcukrot, a sót, a tojásokat és végül a kovászt. Ha túl kemény a tészta, langyos tejet adok hozzá. Három részre osztom.

Három vékony, egyforma nagyságú téglalapot nyújtok belőle. Az első lapot a tepsibe teszem, megkenem a lekvár felével, és egyenletesen megszórom a porcukros dió felével. Újabb réteg tészta, majd megkenem a maradék lekvárral, megszórom a diós keverékkel. Befedem az utolsó tésztalappal, hústűvel átszurkálom a süteményt, majd 40 percig pihentetem.

180 fokra előmelegített sütőben 40 perc alatt pirosra sütöm. Amikor kihűlt, bevonom a vajjal lazított olvasztott csokoládéval.

A zserbót eredetileg élesztős omlós tésztából készítik, a szakácskönyvek és az internet is ezekkel a receptekkel van elárasztva. Ez a verzió is jó, az a fontos, hogy a tésztát nagyon vékonyra nyújtsuk, és ne kezdjük keleszteni betöltés előtt, különben levegős, pufi, nem zserbós, inkább kalácsos süteményünk lesz. Szerkesztőségileg viszont abszolút az omlós tésztás mellett vagyunk, ez ugyan csak másnap lesz az igazi, viszont napokig puha, nyelvvel szétnyomható, zseniálisan jó lesz az eredmény. Ha tehetik, használjanak házi baracklekvárt, de ha nem szeretik, hecsedlivel vagy szilvával is finom.