Nagyi almás pitéje

A Rámát a lisztben elmorzsolom, a többi hozzávalóval ruganyos tésztává gyúrom. 2 cipóra osztom, én úgy szoktam, hogy az egyik cipót nagyobbra hagyom kicsivel (ez lesz a süti alja), míg a másik cipő egy kicsivel kisebb (ez lesz a teteje majd). Szerintem ugyanis sokkal finomabb, ha alul van a több tészta, rajta a dús töltelék, majd a tetején leheletvékony tésztaréteg következik. Amíg pihen, az almák magházát kiemelem, meghámozom, sajtreszelőn lereszelem. Egy közepes méretű (frissítés: kb. 20x30 cm-es), magasabb falú tepsit kivajazok, morzsával körbeszórok. A sütőt 200 °C-ra előmelegítem. A nagyobb bucit veszem elő, lisztezett deszkán tepsi nagyságúra nyújtom, majd a tepsibe egyengetem, kézzel kicsit bele is „tapicskolom” (Nagyim szóhasználata :) ). Leheletvékonyan megszórom zsemlemorzsával, majd jöhet bele az előzőleg kinyomkodott reszelt alma. Szépen elteregetem az alján (ha az almás-meggyes változat mellett döntöttem, a meggyel ugyanígy járok el), megszórom a vaníliás cukorral és a fahéjjal. Ezután következik a második tésztabuci, ezt is hasonlóméretűre nyújtom, a félkész süti tetejére hengergetem. Praktikus ehhez a művelethez a sodrófát igénybe venni, azaz arra tekerni a tésztát és úgy segíteni rá a tepsire. Villával megszurkálom, felvert tojássárgával megkenegetem és mehet is kb. 40 percre a sütőbe. Akkor jó, amikor a teteje halvány-drapp színárnyalatot ölt és megszilárdult (tűpróba!). Ha kihűlt, szeletelhető.