Lenmagos kenyérke

Előző este beáztatod a napraforgómagot és a mazsolát.

A zöldségeket és a mazsolát beleteszed a turmixgépbe, és annyi vízzel, amit még elbír a gép, jól összeturmixolod. Ezt a sűrű masszát átöntöd egy keverő tálba, és beleteszed a lecsöpögtetett lenmagot, és a megszárított napraforgó magot, valamint a fűszereket. Jól összedolgozod. A legvégén kell hozzáadni az őrölt szezámmagot, annyit, hogy a massza sűrű, tészta állagú legyen.

Hagyod fél-egy órát állni, majd sütőpapíron (vagy aszalógépben tapadásmentes lapon) elteríted kb fél cm vastagságban. A légkeveréses sütőben a legalacsonyabb fokozaton, résnyire nyitott ajtónál így szárítod kb 6 óráig, majd megfordítod és még 4-5 óráig (vagy amíg nem lesz olyan, mint a keksz, jó ropogós :)). Amikor kicsit megszáradt, akkor kell szépen felvágni (én ollóval szoktam), mert ha teljesen megszárad, akkor már csak törik.

Ebben a kenyérben az a lényeg, hogy a zöldségek nagyon finomra vannak őrölve, turmixolva, a magokat pedig egyben hagyjuk. A napraforgó magot azért kell leszárítani, hogy minél kevesebb nedvességet vigyünk a tésztába, mert ha túl vizes a tészta, akkor a szárítás során szét fog repedezni, és nem lesz gusztusos. Ezért tettem bele az őrölt szezámmagot is.

Egy másik változatban a zöldségeket az aprítógépben víz nélkül durvára, darabosra aprítjuk. Ehhez viszont a magokat megőrölve kell használni, ellenkező esetben túl darabos, durva kenyeret kapunk. A lenmagot akár egyben hagyjuk, akár megőröljük, be kell áztatni, mert a nedvesség hatására alakul ki az a nyákos anyag, ami összetartja a lenmagos kenyérkénket.

http://gittarawfood.blogspot.hu/2008/11/termszetes-letmdnak-megfelel-tpllkozs.html